Ne csak kapni akarj, hanem légy képes adni...

Mennyire fontos az, hogy ne csak kapni akarjak, hanem képes legyek adni is! Sōt, még az elött adni tudjak, mielött én kapnék. És ha pedig kapok se akarjak többé nem adni, nem segíteni, nem támogatni, hanem éppen ellenkezōleg, legyek mindig hálás és adakozó. Mert mindez visszajön. Maximum mástól, és lehet nem akkor pont amikor gondolnám…

Aztán ne csak szeretetre vággyak, hanem tudjak ōszintén viszont szeretni is! Érzéssel, és érzésbōl, figyelmességgel és törödéssel. Feltételek nélkül…

Aztán ne csak a jó dolgokat fogadjam el, de a “rosszakat” is, mert ki tudja mennyire rossz az, ami elsōre rossz. Ha pedig rossz, akkor persze az nem mindig kellemes, de mi van akkor, ha pont ezen át vezet az ùt a sok minden jóhoz…

És az is lehet, hogy amiket leírok talán nem mindenkinek jönnek át egyszerre, de ha csak egy picit el is gondolkoztok rajta, higgyétek teljesen más színben látjátok a világot. Mert a világ önmagában szép, és az élet csodás, csak sokszor az emberek, és a szemléletmódok miatt nem azt látjuk, ami valójában van…

Spilgery