Ugye már a tavalyi karácsonyi elōkészület is ilyen „béta“ verzióban futott, akkor ráadásul még a kijárási korlátozások is voltak. Idén azért lazább a helyzet, már karácsonyi vásárok is lehetnek, én is voltam párszor forraltborozni, szóval jobban meg van azért az ünnepekre való hangolódás, de idén az újboli nagyobb emberi szabadság közepette akarva akaratlan is az jut eszembe, hogy szomorú, de a karácsony a legtöbbeknek szokás szerint csak a pénzköltésrōl szól…
Nem tudom miért hiszik azt az emberek, hogy különféle giccseket venni a legfōbb módja annak, hogy valaki felé kimutathassák a szeretetüket. Sokan ugyanis túlzásokba esnek, tele vannak a plázák, minden üzletet „szétvásárolnak“, sok esetben talán azt sem tudni mit, miért, csak jól esik költeni, mert ajándékot azt venni kell, ugye bár…
Ez pedig a rossz út, a képmutatás útja, és a legkönnyebb út, amivel a legtöbben letudják a szeretteii fontosságát. Mondván, karácsony lesz, veszek neki ajándékot illembōl, megszokásból, és mert szeretem. Az nem számít ilyenkor, hog az év nagy részében lehet rá sem nézett, vagy fel sem hívta, de most venni kell, adni kell, és mutatni kell, mert hát szeretjük egymást. Vicc…
De a világon lett ez a trend, és Magyarország ebben igen is azvélen jár szerintem, hogy az embereknek jól esik ajádékot venni! Csak azért is! Ha kō, ha nem. Csak nagyon kevesek fogják fel azt, hogy a legfontosabb dolgok itt vannak és meg sem kellene ōket venni, csak adnunk kellene tudni önzetlenül, és ez valóban szeretet lenne, nem pedig valami képmutatásból adott giccstárgy, amit lehet nem is használ majd az, aki kapta…
De nyilván egyszerübb venni egy kozmetikai csomagot, vagy tudom is én, hogy mit, mint adni a másiknak több idōt, figyelmet, közös élményeket, törōdést, stb. Szomorú hiszen pont ennek a covid által elōidézett életmódváltásnak elō kellett volna hoznia mindenkibōl azt, ami sokkal fontosabb lett, mint korábban volt. Jobban figyelni egymásra, idōt és szeretet adni, otthon lenni egymással, nevetni, élményeket átélni, és mindehhez k****ra nem kell semmiféle ajándék felhalmozás, meg miegymás…
Nekem a legnagyobb ajándék a családom, a barátaim, a szeretteim és azok a dolgok amelyeket szívesen tehetek, vagy tehetünk. Sétálni és friss levegōt beszívni, inninegy finom kávét, örülni minden egyes napnak, és annak, hogy viszont szeretve vagyunk! Ráadásul a modern világ miatt bárkit felnis hívhatunk, láthatunk és beszélhetünk vele. És mindez sokkal többet ér egy feladott csomagnál! Szóval ezeknek kellene fontosnak lenni, és ezek pénzbe sem kerülnek, csupán ezekre senki nem hívja fel a figyelmet! Ezt nem promózza se tévé, se áruházlánc, hanem ezekre az igén csak bennünk lehet, vagy sem. Hát én minden esetre kívánom, hogy minél többetekben legyen ez meg, mert egyszer majd nagyon bánni fogjátok, hogy a giccseknek hittetek az emberi értékek helyett. Csodálatos ezüst vasárnapot kívánok nektek… Spilgery
