Csak is mi tehetünk a változásért...

Foghatjuk bárkire és bármire, elveszhetünk az önsajnálatban, és kereshetjük a kifogásokat, mert akkor hátha jobb lesz a pici lelkünknek. Egy fenéket. ez csak önbecsapás és önmagunk szembeköpése. És utólag a legnagyobb fájdalom mindig az, ha meg tudjuk, hogy mennyi mindent megtehettünk volna, amit aztán valamiért mégsem tettünk meg. Félelemből, mások miatt és mert a legtöbbször nem mertünk kockáztatni. Én mindig merek, mert inkább teszek azokért a dolgokért, amelyeket valóban szívből el akarok érni, mintsem hogy megalkuvó legyek. Ennyi!

Spilgery