Csak a „ma“ van

A tegnap már nincs. Már mindegy, hogy mi mindent tehettél volna. Ha szép napod volt, akkor ōrizd magadban az élményeket. Örülj annak, hogy megélhettél dolgokat. A jövōt pedig még nem tudhatod, ábrándjaid lehetnek. Persze hinned és remélned fontos, hogy majd számodra kedvezōen alakul, úgy ahogyan te szeretnéd!

De a legfontosabb számomra csak is a jelen. A mai nap. A mai nap pillanatai. Az aktuális napi örömök. A lehetō legjobban megélni a mai napot. Gyüjteni a pillanatokat. Szeretni és szeretve lenni. Felhívni azt akinek hiányzik a hangja és örülni annak, ha valaki minket keres, mert kiváncsi ránk! Értékelni mind azt, ami talán amúgy is itt volt, de valamiért nem figyeltünk rá…

Közben itt kortyolgatom a forró gyömbéres teát, és csodálom a kinntrōl beszökō napsütést, és amikor majd késöbb kimegyek, szeretni fogom azt a csipōs hideget és a friss levegōt is, amely megint egy más fajta erzés. Ki tudja miért, de azt is jó megélni. Talán, mert közben felvehetem az egyik téli kabátomat, sálamat, és örülök neki, hogy ezt is megtehetem…

Nem elégedetlenkedek. Nem agyalom túl a dolgokat. Vannak teendōk de közben mégis élvezni próbálom minden napban azt, amit csak lehet. Sétálok. Kávézok. Elmélkedek. Nevetek. Örülök. Mosolygok. És közben nagyon hálás vagyok sok mindenért. A sorsnak. Embereknek. Találkozásoknak. Pillanatoknak. Élményeknek. Tapsztalatoknak. Na és ezek azok, amik miatt minden egyes nap rájövök arra, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy aznap is élhetek! Spilgery