Soha nem voltam az a “bandázós” típusú srác, aki a haverokkal lógjon és közösen unatkozzon, mert valahol én mindig is el voltam és vagyok is a saját kis világomban, és inkább foglalkozom a saját dolgaimmal és dolgozok a saját álmaim megvalósításán, mint sem, hogy másokkal…
Szóval kellően különc vagyok, de csak pont annyira, hogy azzal akarjam tölteni az időm nagy részét, ami valóban érdekel és amin tényleg a fókuszom van! Apropó fókusz. Na ez egy roppant fontos pont, ugyanis pont ez az ami mindig is segít nekem, ugyanis a különcségem ellenére valahol én egy igazi társasági ember is vagyok egyben, és szeretem az emberek társaságát, és a legtöbben még az ényemet is viszont, ugyanakkor ha cél van, ha munka van, akkor nincs jobbra balra nézés és teszem a dolgomat…
És azért az elmúlt hét bizony elég kemény volt, mert azért ezt az új projektet összerakni, fordítani, a sok embert egyidejüleg képezni, segíteni, mindenki felé hiteles lenni és a fáradtság ellenére is mindvégig kedves és szerethető is maradni a kellő fókusz nélkül szintén nem lenne lehetséges…
Szóval számomra nem is áldozat mindez, sokkal inkább élvezet és elhivatottság valami jó dolog mellett, így még a fáradtság ellenére is meg van a fókusz, a szorgalom, az önfegyelem és persze mindvégig a hitem, hogy jó és hasznos az amit csinálunk. Ez csak is ettől megy és fog is menni mindig!
Spilgery
Comments